Kemény munka, tartós fizikai megterhelés, szellemi és érzelmi megterhelés után a fáradtság természetes dolog, az állandó fáradtságérzés azonban kóros, és ha szervi ok kizárható, akkor legtöbbször pszichés eredetű, amit szorongás, depresszió okozhat. Fáradékonyság esetén mindig az alapbetegséget kell kezelni, hisz ennek hiányában a fáradékonyság gyógyszeres kezelése értelmetlen, nem hoz javulást.

Fáradtságunk hátterében különböző okok állhatnak:

• Súlyproblémák. Túlsúllyal küzdünk, vagy túl soványak vagyunk? Bármelyikről legyen is szó, komoly megterhelést jelenthet a napi rutin tevékenységek elvégzése is.
• Minőségi éhezés. Korunk, elsősorban a modern nyugati társadalmak, egyik nagy problémája az úgynevezett minőségi éhezés, ami azt jelenti, hogy bár elegendő mennyiségű ételt eszünk, ezek minősége nem megfelelő, így a szervezet gyakorlatilag éhezik, s ezáltal az ember fáradékony, energiahiányos lesz. Ez még akkor is előfordulhat, ha az illető egyébként túlsúlyos.
• A szervezet elsavasodása. A testben felhalmozódott savaknak számos negatív hatása van a szervezet működésére, melyek közül az egyik, hogy gátolnak bizonyos, az anyagcserével kapcsolatos folyamatokat, például olyan enzimek termelődését, amelyekre a testnek szüksége van ahhoz, hogy energiát tudjon előállítani. Így aztán hiába az elegendő mennyiségű bevitt kalória, a szervezet ezt nem tudja átalakítani energiává, így az illető állandóan fáradt, kimerült, gyenge lesz, amin sem az alvás, sem a táplálkozás nem segít igazán.
• Krónikus betegségek. Bármelyik komolyabb betegség (például daganatos megbetegedések, cukorbetegség, vérszegénység, a pajzsmirigyet érintő betegségek) képes fáradékonyságot okozni, különösen azok, amelyek fájdalommal, magas lázzal járnak.
• Vashiány okozta vérszegénység. A vérszegénységnek is jellemző tünete a fáradékonyság és az aluszékonyság.  A vas, a vörösvértest festékanyagának, a vérfestéknek (hemoglobin) a nélkülözhetetlen építőköve, a vörösvértestek feladata pedig az oxigén és a széndioxid szállítása a vérben. Ha nincs elegendő mennyiségű vas a szervezetben, akkor a pusztuló vörösvértesteket nem tudjuk pótolni, ami vérszegénységhez, a vér oxigéntartalmának csökkenéséhez vezet, és ez okoz fáradtságot, aluszékonyságot. A vérszegénység elkerülésében segíthet a vasban gazdag ételek fogyasztása. 
• Az alacsony vérnyomás szintén okozhat fáradtságot, kedvetlenséget, elesettségérzetet.
• Bizonyos gyógyszerek és kezelések. Mint például a beta-blokkolók, vagy erős fájdalomcsillapítók, vízhajtók szedése, daganatos betegségek terápiája során alkalmazott sugár- vagy kemoterápia.
• Kismamák. Várandósság és szoptatás alatt is fáradékonyabbnak érezhetjük magunkat, főleg a várandósság első trimeszterében.
• Pszichés terhek, stressz. Stressz hatására gyorsul az anyagcsere, a szervezet teljes gázzal működésbe indul, ezt nem tudjuk levezetni, s így ez a folyamat rengeteg energiát emészt fel, aminek az eredménye a fáradtság és kimerültség. A magunkkal szemben állított túl magas elvárások eleve magukban hordozzák a kudarcot, s mivel így nem érezzük, hogy mi kontrolláljuk az életünket, gyakran érezzük magunkat frusztráltnak, fáradtnak és kimerültnek.
• Alvászavarok. Ha hosszú időn keresztül nem alszunk jól, fáradttá, kimerültté, ingerlékennyé válunk, romlik az ellenállóképességünk, az összpontosító képességünk, munkabírásunk. Az alvászavarok leggyakoribb oka a szorongás, stressz, depresszió, zajos környezet, betegségek, a rendszeres napközbeni alvás vagy az éjszakai tévézés. 

Álmatlan éjszakáid vannak? Szeretnél kipihenten ébredni?
Megoldásért kattints ide >>

• Apnoe, alvás közbeni légzéskimaradás. Ilyenkor a felső légutak elzáródnak, a beteg nem jut levegőhöz, amit horkolás, fuldoklás, majd felriadás követ. A légzésmegállások a szervezet, különösen az agy, illetve a szívizomzat átmeneti, majd tartós oxigénhiányához vezetnek, ami egy-egy éjszaka folyamán többször bekövetkezhet,  anélkül, hogy később a beteg visszaemlékezne rá. Ő az egészből csak a másnapi kialvatlanságot, fáradékonyságot észleli. A tünet a felnőttek négy százalékát sújtja, de a 30 és 60 év közötti férfiaknál a gyakoriság ennek kétszerese.
• Rendszertelen élet. Ha szélsőségesen gyorsan – naponta – váltogatjuk a megterhelő tevékenységet a teljes pihenéssel, akkor pihenés során sokkal fáradtabbnak érezhetjük magunkat. A túl sok alvás, „túlalvás” is vezethet fáradékonysághoz. Éjszakai műszakban dolgozók könnyen érzik magukat fáradtnak, ami még valószínűbb, ha a műszakbeosztásuk gyakran változik.
• Élénkítők. Pár csésze kávé vagy tea egy nap elegendő ahhoz, hogy egy egészséges ember alvását megzavarja. Az este során elfogyasztott alkohol, drogfogyasztás okozhat hajnali felébredést, ami napközben fáradékonysághoz, álmossághoz vezet. 
• Változó korba lépés. Sok szempontból hasonló, amit a változó korba lépett férfiak és nők átélnek – például fokozott fáradékonyság, depresszióra való hajlam -, ugyanakkor ami a nőknél egy viszonylag rövid idő alatt lezajló hormonális átrendeződés, az a férfiaknál inkább egy sok éven át elhúzódó, fokozatos “takarékra állás”. Ez a folyamat a legtöbb férfiban a 40-es évei táján megkezdődik, de lassúságánál fogva jóval kevésbé látványos, és esetenként csak a késő időskorban érezteti egyáltalán a hatását.
• Tavaszi fáradtság. Tavasszal ólmos fáradtság, levertség vesz rajtunk erőt, kedélyállapotunk romlik, alvászavaraink támadnak, sőt gyakrabban érnek utol a betegségek is.
  Még ma sem tudják pontosan, mi ennek az oka, a szakemberek véleménye erősen megoszlik ezen a téren. Egyesek a hosszú téli hónapok után hirtelen ránk törő napfényt, mások a tél végén fellépő vitaminhiányos állapotot tartják felelősnek, hiszen télen az emberek többsége meglehetősen egyoldalúan táplálkozik, ami nem is csoda: friss gyümölcsöt, zöldséget csak horribilis árakon lehet kapni. A bágyadtság, fáradékonyság és elesettségérzés természetesen nem betegség, hanem hiányállapot, amely rendszerint akkor lép fel, ha az előző nyáron felhalmozott energia-, ásványi anyag- és vitamintartalékainkat végképp feléltük. A vitamintabletták szedése határozottan ajánlott a téli hónapok során, de ezek sem pótolhatják teljesen a friss gyümölcsökből és zöldségekből nyerhető energiát.
  A téli hónapokban bioritmusunk is megváltozik, anyagcserénk lomhább lesz, lassabban távolítja el a bennünk felhalmozódó mérgeket és salakanyagokat, ami akadályozza a sejtek oxigén-, valamint tápanyagellátását, így teljesítőképességünk is romlik.
  A tavaszi fáradtság másik kiváltó oka lehet az időjárás változékonysága, az egymást érő frontok, ami komolyan megterheli szervezetünk alkalmazkodóképességét. Ha a változás túl gyors, túl nagy a hőmérsékletingadozás, szervezetünknek nincs ideje alkalmazkodni, s így túl hevesen reagál, ami a hirtelen hangulatváltozásokhoz, fejfájáshoz, súlyosabb esetben keringési zavarokhoz, alvásproblémákhoz, depresszióhoz vezet.

          Forrás: Bagdi Bella

         Hogyan tudod megnövelni  vitalitásodat?  Megoldásért   KATT  IDE