A demencia nem egyik napról a másikra jelenik meg, hanem alattomosan érkezik. Még mielőtt a tipikus memóriaromlás és a személyiségváltozások bekövetkeznének, öt tünet már előre jelezheti a betegséget. Ha ezeket időben felismerjük, akkor megelőző intézkedéseket tehetünk, és segíthetünk az érintett családtagon vagy saját magunkon, hogy a szellemi leépülést távol tartsuk.

A közelgő demencia tünetei                             

A demencia a kognitív képességek folyamatos elvesztését jelenti a károsodott agysejtek következtében. Tüneteihez elsősorban a memóriavesztés, személyiségváltozások és a szociális környezettel való problémák tartoznak. A demencia fő oka rendszerint az Alzheimer-kór, de a Parkinson-kór, az agyvérzés, a drogfogyasztás, a súlyos fejsérülések és más egészségügyi panaszok is okozhatnak demenciát, vagy hozzájárulhatnak annak kialakulásához. Ha a demencia legelső jeléről van szó, az ember először a feledékenységre gondol. Vannak azonban sokkal finomabb jelek is, amelyek egy közelgő leépülésre utalhatnak. Aki ezeket nem ismeri, értékes időt veszít, amit arra használhatna fel, hogy a demencia rizikóját drasztikusan lecsökkentse. A következőkben bemutatjuk a demencia öt jelét, amelyek jóval a nyilvánvaló tünetek előtt felbukkanhatnak. Ezek mindegyike fontos jelzés, melyet nem szabad figyelmen kívül hagyni!

1. Rágási problémák

Egy tanulmány szerint az alma evésének módja megmutatja valakiről, hogy a jövőben fokozott kockázata van-e demenciában megbetegedni vagy sem. A vizsgálatot 77 éven felüliekkel végezték, és azt állapították meg, hogy akiknek nehezére esett az alma elrágása, azok szignifikánsan magasabb rizikót mutattak fel a demenciára, mint azok, akik erőteljesen bele tudtak harapni. Ebben a korosztályban már gyakoriak a fogproblémák, pedig ezeket meg kell akadályoznunk, ha a demenciát fel akarjuk tartóztatni. Amint ugyanis kevesebbet rágunk, a vér áramlása is csökken az agy felé, ami aztán növeli a szellemi leépülés valószínűségét. Tehát szüntessük meg a fogászati problémákat, és mindig erőteljesen harapjunk.

2. Lassúbb járás

A járás módja szintén a kezdődő demencia jele lehet. Már régóta tudjuk, hogy a lassú járás szoros összefüggésben áll a szívinfarktusban történő elhalálozás magasabb rizikójával. Kiderült azonban az is, hogy a lassú járás a demenciával is összefüggésbe hozható. Érdemes tehát megszaporázni lépteinket.

3. Kedvezőtlen alvás-ébrenlét ritmus

Az alvás-ébrenlét ritmusa is hozzájárulhat a szellemi hanyatláshoz. Ezzel kapcsolatban megállapították, hogy aki reggel nem túl aktív, hanem inkább hosszan alszik, az akár 80%-kal is megnövelheti a demencia esélyét azokhoz képest, akik korán felkelnek, és rögtön testmozgással kezdik a napot, még ha az csak egy kis séta is. A recept tehát: időben lefeküdni, reggel korán kibújni a takaró alól, és irány a park, az edzőterem vagy az otthoni szobabicikli.

4. Túlsúly

A túlsúly közismerten összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri betegségekkel, a 2-es típusú cukorbetegséggel és az artritisszel. Egy neurológiai tanulmány alátámasztotta a túlsúlyés a demencia rizikója közötti kapcsolatot is. Okosan tesszük tehát, ha minél előbb leépítjük a meglévő túlsúlyt, és tartjuk az egészséges ideális testsúlyt.

Még a kedélyállapotunknak is közvetlen hatása lehet agyunk egészségére. Kétszer akkora a demencia rizikója azoknál, akik előrehaladott korban depresszióban szenvednek. Ha már fiatalabb korban előfordul a depresszió, megháromszorozódik a demencia esélye. Ha tehát egy családtagunk idősebb korban depresszívnek tűnik, ne vegyük ezt félvállról, hanem kövessünk el mindent, hogy felvidítsuk. Gondoljunk arra, hogy az egészséges életmóddal és táplálkozási móddal is nagyon jól befolyásolható a depresszió.

Le­las­sul­tál, nem tudsz kon­cent­rálni? Meg­mu­tat­juk, mi­lyen fű­sze­rek­kel kap­hat újra erőre az agyad, lesz éle­sebb a me­mó­riád, csök­ken a szo­ron­gá­sod, sőt, akár a rák koc­ká­zata is. Add hozzá őket a ked­venc re­cept­je­id­hez, és in­dul­hat az agy­fé­nye­sí­tés!

FŰSZEREK, AMELYEKKEL ELKERÜLHETŐ A DEPRESSZIÓ, AZ ELBUTULÁS ÉS A MEMÓRIAZAVAR

PETREZSELYEM ÉS KAKUKKFŰ

 

 

 

Egy brazil kutatás szerint az ezekben a zöldfűszerekben jelen levő apigenin nevű flavonoid javítja az idegsejtek közötti kommunikációt, és segíti, hogy az őssejtek szükség esetén idegsejtté alakuljanak.

Bár ezek az eredmények laboratóriumban születtek, a kutatók szerint az apigeninben gazdag étrend az embereknél is segíthet a depresszió, az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór kivédésében. Az apigenin kémiai szerkezete egyébként hasonlít az ösztrogén női nemi hormonéhoz, amelyről tudjuk, hogy befolyásolja az idegsejtek fejlődését.

KAMILLA

Ez a gyógynövény kipróbált stresszűző – kutatások is bizonyítják, hogy hatására rövid idő alatt csökken a szorongás.

KURKUMA

A fűszerben található vegyületek segítenek az Alzheimer-kór megelőzésében. Azt viszont egyelőre még ki kell kísérletezni, hogy a laborban izolált vegyületek adagja mennyit is jelent, ha az indiai fogásokat igyekszünk jó alaposan befűszerezni.

ZSÁLYA

 

Egyes kísérletek szerint javítja a memóriát. Két kisebb tanulmány is igazolta, hogy a zsályakivonatot szedő résztvevők még órákkal a kapszula bevétele után is jobban teljesítettek a memóriateszteken. A laboratóriumi kísérletek szerint a zsálya egy olyan enzimet blokkol, amely egyébként rontaná az agy számos funkcióját (például a tanulást, az emlékezést és a figyelmet). A magas vérnyomással élők azonban jobb, ha vigyáznak a zsályával, mivel tovább emelheti a vérnyomást.

FOKHAGYMA

2007-ben komoly feltűnést keltett egy tanulmány, amely szerint a fokhagyma olyan vegyületeket tartalmaz, amelyek laboratóriumi körülmények között képesek elpusztítani a rákos sejteket. Azt persze még nem tudjuk pontosan, hogy a fokhagyma fogyasztása képes-e megvédeni az agydaganattól, de tény, hogy a kísérletek biztatóak.

 És van egy természetes anyag, a LECITIN,  amely napraforgó kivonat,és a  közvetlen hatása, hogy agyműködésünk hatékonyabbá, jobbá válik, és  fogyasztása után frissebbnek érezzük magunkat. Éppen ezért az agy fényesítőjének is nevezik.